BŰNBOCSÁNAT

Milyen képet tár elénk Istenről Mik 7:18-20 szakasza?

Mikeás próféta könyvének utolsó három verse az Isten és maradék népe közötti kapcsolatra összpontosít. A szakasz gyönyörűen megfogalmazza, miért nincs más a Mindenható Istenhez fogható. Az Úr senkihez sem hasonlítható, olyan nagy megbocsátó szeretete, kegyelme. Isten kiemelkedő sajátossága, amit (többek között) Mikeás is olyan szépen bemutat: a készséges megbocsátás. Mikeás a Mindenható Isten különböző tulajdonságainak (18. vers) és tetteinek (19-20. vers) említésével hangsúlyozza ezt az igazságot. 2Móz 34:6-7 versében Isten tulajdonságait és cselekedeteit magasztalja az Isten jelleméről szóló egyik legcsodálatosabb bibliai leírás, ami Izráel hitvallásának is tekinthető.

Érdekes módon Mik 7:18-20 szakaszának néhány fontos szava a szenvedő Szolgát bemutató fejezetben is megtalálható (Ézsaiás 53. fej.), ami arra utal, hogy éppen attól származnak a megbocsátás eszközei, aki az emberekért szenved.

Sajnos nem mindenki fogja élvezni Isten megmentő kegyelmét. A megbocsátás nem olcsó és nem is automatikus. Szerepe van benne a hűségnek. Aki tapasztalta Isten kegyelmét, az hasonlóképpen válaszol, amint a könyv központi verse, Mik 6:8 is rámutat. Mivel Isten „gyönyörködik az irgalmasságban” (Mik 7:18), gyermekeitől is ezt kéri: „szeressed az irgalmasságot” (Mik 6:8). A nép tükrözni fogja az Úr jellemét, életében megmutatkozik Isten szeretete, együttérzése és jósága.

A Bibliában Mik 7:18-20 megbocsátást hangsúlyozó szakaszát követi Náh 1:2-3, ami már az ítéletről is szót ejt. Ez is elénk tárja Isten bánásmódjának kétféle dimenzióját: a bűnbánónak megbocsát és a gonoszt megbünteti. Mindkettő része Isten jellemének, hiszen Ő egy személyben Megváltó és Bíró is. Jellemének e két oldala nem ellentétes egymással, inkább kiegészíti egymást. A könyörületes Isten egyben igazságos is lehet. Nyugalmat találhatunk abban a biztos tudatban, hogy Ő szeret, megbocsát és végül majd teljes igazságot szolgáltat.

Olvassuk el Mik 6:8 versét! Mi haszna, ha megvalljuk hitünket, de életünkben nem látszik hitvallásunk valósága? Mi a könnyebb: azt állítani, hogy hiszünk Jézusban vagy meg is élni hitünket, ahogy azt Mik 6:8 írja? Miért jobb az utóbbit választani?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: