Uram!
Könyörgök:
Védd meg magad!
Földünkről szüntelen
dobáljuk a sarat
szent trónod,
kék eged felé!
Szívünkben,
agyunkban
minden relé
fogja a bűn
szörnyű tetteit,
s ez lassan
minden reményt
ravatalra terít...
Védd, Uram,
önmagad
vádjainktól,
hisz agyunk
– kínjában –
Lényedre szór,
kételyt, panaszt,
mit nem tud oldani.
Ellened feszítik
fájó napjai,
pedig Te
feszültél értünk
keresztre...
Hadd legyen ez remény,
ne az éltünk veszte!