TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

„Ha Jeruzsálem megismeri, amit kiváltságában állt megismerni, és befogadja a mennyből küldött világosságot, akkor büszkén, virágzásának teljében állhatott volna a birodalmak királynőjeként, szabadon, Istentől kapott hatalmának erejében. Nem álltak volna felfegyverzett római katonák kapuinál… A dicső rendeltetés, mely Jeruzsálem áldására szolgált volna, ha elfogadja Megmentőjét, Isten Fia előtt lebegett. Látta, hogy általa meggyógyulhatott volna a rabságból, s megszilárdulhatott volna, mint a föld hatalmas világvárosa. Falairól békegalamb szállt volna minden nemzet felé. A világ dicső ékköve lehetett volna” (Ellen G. White: Jézus élete. Budapest, 1989, Advent Kiadó. 484-485. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA:

1) Könnyű belefeledkezni a vallási formaságokba, tradíciókba és szertartásokba, amelyek önmagukban lehetnek mind jók. Viszont mi történik, ha az ember számára ezek a formák és szertartások válnak végcéllá, ahelyett, hogy bemutatnák: mit jelent követni Istent, akit e formaságok által tisztelünk?

2) Gondolkozzunk a testet öltés egész témakörén, azon, hogy a Teremtő Isten emberi testet vett magára! Amint egy középkori teológus fogalmazott: „Krisztus mindazt megtartotta, ami volt, de magára vette még azt is, amilyen nem volt” – azaz emberi természetünket. Gondoljunk bele, hogy ez a lenyűgöző igazság mit árul el Isten irántunk való szeretetéről! Miért találunk benne reményt, miért tölt el hálával, miért kell dicsőítenünk emiatt az Urat, bármilyen körülmények között legyünk is?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: