A Biblia Istenről meg az emberekkel és világunkkal való kapcsolatáról szóló könyv. A teremtés hetének eseményei sajátságosak, természetfelettiek voltak és legalább két okból kívül esnek a tudományos vizsgálatok körén. Először is egészen egyedi események voltak. A tudomány számára nehéz kérdés az egyszer előforduló események vizsgálata, hiszen nem ismételhetők meg, nem tesztelhetők különböző körülmények között. Másodszor pedig a teremtés eseményeit természetfeletti okok váltották ki. Nem abból következtek természetes módon, ahogy Isten általában fenntartja a teremtett világot, hanem az Úr különleges, közvetlen tettei voltak. A tudomány mindig csak másodlagos okokkal foglalkozik, és legalábbis a jelen gyakorlat szerint nem fogad el olyan magyarázatot, ami Isten közvetlen tettére támaszkodik. Mivel a teremtési események egyediek és természetfelettiek voltak, a tudomány hatáskörén kívül esnek. E pont jelentőségét az adja, hogy a kezdetekre vonatkozó nézeteink meghatározóak azt illetően, ahogyan az emberi természetet és magát az ember lényét értjük. Annyira fontos a helyes megértés eredetünkkel kapcsolatban, hogy Isten ezt a témát a Biblia elején helyezte el, és a Szentírás egészének üzenete a teremtési beszámoló történelmi hitelességén alapszik. Ha valaki azt állítja, hogy világunk igazi történelmét megismerhetjük a tudomány révén, ezzel gyakorlatilag azt mondja: lehet magyarázatot adni rá Isten közvetlen tettére való hivatkozás nélkül. Ez a tévedés viszont további tévedéshez vezet.

„Az ember megpróbálja természetes okokra hivatkozva magyarázni a teremtés munkájából azt, amit Isten nem nyilatkoztatott ki. Viszont a tudomány éppúgy képtelen kikutatni a menny Istenének titkait, magyarázni a teremtés különleges művét, amely mindenható hatalmának csodája volt, mint ahogy Isten létezésére sem talál magyarázatot” (Ellen G. White: The Spirit of Prophecy. 1. köt. 89. o.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) Az egész Bibliában kiemelkedő a teremtés témájának a szerepe. Van arra bizonyíték, hogy a Biblia írói eltérő nézeteket vallottak volna a teremtéssel kapcsolatban vagy bármelyikükben is kétségek fogalmazódtak volna meg Mózes első könyve valamelyik részének hitelességét illetően? Miért olyan fontos az erre a kérdésre adott válasz?

2) Jézus elfogadta Mózes tekintélyét (Lk 16:29-31) a teremtés történetének esetében is (Mt 19:4-6; Mk 2:27-28). Ennek tudatában és Jézus példájára gondolva hogyan tekintsünk hát a teremtés történetére?