A KERESZTSÉG

Az Újszövetség több képpel érzékelteti a keresztség jelentését. Először is a Krisztussal való lelki közösséget szimbolizálja (Róm 6:3-8). Kifejezi, hogy részesedünk Urunk szenvedésében, halálában és feltámadásában, ill. elfordulunk régi életmódunktól. Így a keresztség kapcsolatos a bűnbánattal és a bűnbocsánattal (ApCsel 2:38), az újjászületéssel és a Szentlélek befogadásával (1Kor 12:13), valamint a gyülekezethez való csatlakozással (ApCsel 2:41, 47). A keresztség Istennel való szövetséges, lelki kapcsolatot jelképez Krisztus által (Kol 2:11-12). Azt fejezi ki, mint az ószövetségi időkben a körülmetélés. Emellett a keresztség azt is szimbolizálja, hogy attól kezdve Istennek tartozunk hűséggel, ill. a Krisztus szolgálatára szentelt közösség részévé válunk. A keresztségkor a Szentlélekkel való betöltekezés képessé teszi a hívőt az egyház szolgálatára és azoknak az üdvösségéért való munkálkodásra, akik még nem hisznek (ApCsel 1:5, 8). Az Anglikán Egyház Egyesített Bizottsága már jó ideje tett egy figyelemreméltó beismerést. Nyilatkozatukban ez áll: „rendes körülmények között nem kisgyermekeket, hanem felnőtteket szoktak megkeresztelni. El kell ismerni, hogy az Újszövetségben nincs perdöntő bizonyíték a gyermekkeresztségre” (Baptism and Confirmation Today. London, 1955, SCM. Idézi: Millard J. Erickson: Christian Theology. Michigan, 1988, Baker Book House, 1102. o.). A keresztség jelentése eleve kizárja a kisgyermekek keresztségét, mivel a bibliai szertartáshoz szükséges a hit és a bűnbánat. A hit kialakulásában szerepe van Isten Igéjének (Róm 10:17), ami szintén arra utal, hogy a bűnbánat mellett fontos még a bibliai és lelki tanítás is. Ezek mind kellenek ahhoz, hogy a keresztelendők „megtéréshez méltó gyümölcsöket” teremjenek (Lk 3:8) Krisztussal való kapcsolatuk bizonyságaiként. A keresztséggel kapcsolatos felfogás is érzékelteti, hogy mi a különbség a szentség és a szertartás között. Aki a keresztséget szentségnek tartja, úgy véli, hogy általa megy át az ember a lelki halálból az életre, így nem számít az ember kora, hiszen itt egy természetfeletti eseménnyel van dolgunk. Ám ha a keresztség szertartás, akkor egy belső változást jelöl vagy jelképez (ami természetfeletti esemény), és már megtörtént a hívő életében, Jézussal szerzett tapasztalata révén. E nézet szerint a keresztelendőnek már el kellett jutnia a Krisztusba vetett hitre, ebből következően rendkívül fontos, hogy ki keresztelkedik meg és mikor.

Ha már megkeresztelkedtünk, gondoljunk vissza akkori élményeinkre! Miért szükséges egy bizonyos értelemben naponta átélni a „keresztség” élményét? Hogyan lehetséges ez?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: