A kereszténység a „megváltás vallása”: az embert az menti meg a pusztulásból, amit valaki más – Jézus vitt végbe. Ebből következően a keresztény vallás megkülönböztethető a „törvényvallásoktól”, amelyeknek a fogalmai szerint a hívő a saját „jó cselekedeteivel” javíthatna végső sorsán. Szükségünk van a megváltásra, mert a Biblia szerint Krisztus nélkül az ember „szolgája a bűnnek” (Jn 8:34), halálos ítélet vár rá (Róm 6:23). Egyedül képtelenek lennénk megszabadulni e két körülménytől. A bűnös állapot szükségessé teszi a külső beavatkozást, e beavatkozásnak pedig ára van. Amint az Újszövetség világosan tanítja, Jézus kereszthalála volt ez az ár.
Mit tudhatunk meg a következő igehelyekből a megváltás fogalmáról? Ézs 35:10; Mk 10:45; Gal 4:4-5; Tit 2:14; Zsid 9:12; 1Pt 1:18-19
Az Újszövetség nézőpontjából Krisztus megváltó halála áldozati és helyettesítő halál volt. Krisztus a mi helyünkre lépett, értünk áldozta fel magát, azt a sorsot szenvedte el, ami ránk várt volna, azért, hogy nekünk ne kelljen elszenvedni azt. Van, aki elutasítja ezt a gondolatot, mert nem tudja elfogadni, hogy más szenvedjen az ember helyett (főleg egy bűnös helyett), pedig ez az evangélium üzenetének a szíve-lelke.
„Amikor az Újszövetség megváltásról ír, ez azt jelenti – amennyiben nem tévedünk nyelvészetileg –, hogy megváltásunk árát Krisztus fizette meg. A megfizetett árnak elegendőnek kell lennie a megvásárolt áruért, tehát itt egyenlő értékről, helyettesítésről van szó” (Leon Morris: The Apostolic Preaching of the Cross. Grand Rapids, 1965, Wm. B. Eerdman Publishing Co. 61. o.).
Gondoljunk olyan dolgokra az életünkből, amelyeknek a megváltoztatását lehetetlennek tartjuk, amelyekkel szemben teljesen tehetetlenek vagyunk! Üdvözíteni sem tudnánk magunkat. Ezt felismerve hogyan érthetjük meg jobban azt, amit Krisztus tett értünk a kereszten? Ami pedig még ennél is fontosabb: Milyen hatással kell lennie az életünkre a megváltás nagyszerű igazságának?
Letöltés |