SZOMBAT DÉLUTÁN
E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 10:42; 24:9-22; Róma 9:1-5;
11:1-12, 24-32; 1Thesszalonika 2:13–3:13
„Hogy erősekké tegye a ti szíveteket, feddhetetlenekké a szentségben, a mi Istenünk és Atyánk előtt, amikor eljő a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szenteivel egyetemben” (1Thessz 3:13).
KULCSGONDOLAT: Pál tovább dicséri a thesszalonikai hívők jó tulajdonságait. Bátorítást is ad a rájuk váró üldözésekre gondolva.
E szakaszokat olvasva láthatjuk, hogy Pál nem csupán gyülekezeti tagokként tekintett a thesszalonikai hívőkre, hanem barátainak is tartotta őket. Mély, érzelmi kötődés alakult ki közöttük, és pontosan erre hivatkozva biztosította őket szeretetéről. Kétségkívül őszinte szavaival ugyanakkor elő akarta készíteni a későbbiekben megfogalmazott bírálatok útját is.
Pál imával kezdte és zárta ezt a szakaszt. Bizonyos értelemben az egész részt úgy írta, hogy közben imádkozott. Azt is kérte Istentől, hogy a thesszalonikai hívők feddhetetlenek és szentek legyenek (lásd 1Thessz 3:13; 2:19-20) Jézus második eljövetelekor.
Az apostol barátsága a hívők iránt az átlagos barátságoknál mélyebb, a földi idő és történelem korlátain is átívelő kötődés volt. Várta, hogy az örökkévalóságot is együtt tölthesse velük. Részben e vágya miatt hangsúlyozta annyira, hogy milyen legyen a hitük és a magatartásuk. Szerette a thesszalonikaiakat, és azt akarta, hogy felkészüljenek Krisztus visszajövetelére.
Letöltés |