A SZERETET KÉSZTETÉSE

Gondolkoztunk már azon, miért olyan nehéz rávenni az embereket, hogy elkötelezzék magukat hosszú távú gyülekezeti tervek mellett? A választ megtalálhatjuk, miközben olyan helyzetekre gondolunk, amelyekben a motiváció és a kötelezettségvállalás magas foka mutatkozik meg. Mi késztet egy szülőt arra, hogy egyik veséjét felajánlja gyermeke életének megmentéséért? Miért költenek anyák és apák nagy összegeket arra, hogy a lehető legjobb neveltetést biztosítsák gyermekeiknek? Gyötörné őket a bűntudat, ha nem ezt tennék, ez motiválja őket? Úgy gondolják, hogy tartoznak ezzel a gyerekeiknek? Természetesen nem! A szülők valóban felelősséget éreznek gyermekeik jólétéért, mégis a szeretet az elsődleges hajtóerő. Szeretetből cselekszenek. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni: azért teszünk meg bizonyos dolgokat Istennek, mert szeretjük, és tudjuk, hogy Ő is szeret bennünket.

Mit fejeznek ki 1Jn 4:18-19 versei? Fogalmazzuk meg a saját szavainkkal!

Isten irántunk tanúsított szeretetében kell gyökereznie a miénknek iránta. Az Úr örökké, a mi időnk előtt is létezett, és az emberiség megteremtése óta a legnagyobb szeretettel tekint ránk. A szeretet csak szeretetre válaszul, abból fakadhat. Hiábavaló fáradság, ha a nagy misszióparancsnak nem szeretetből, hanem más okból akarunk eleget tenni. Éppen ezért olyan különösen fontos a lelki felkészülés, ha szeretnénk bekapcsolódni a bizonyságtevésbe és az evangelizációba. Isten iránti szeretetünk, készséges részvételünk a lélekmentésben annak függvénye, hogy megismerjük Őt. Általában nem érzünk szeretetet az ismeretlenek iránt. Tehát, ha fontos, hogy szeretetből engedelmeskedjünk Istennek, ismernünk is kell.

Mire mutatnak rá a következő versek az Isten iránti szeretettel, az engedelmességgel, meg a szolgálat helyes motivációjával kapcsolatban? Józs 22:5; Lk 7:41-43; Jn 14:23; 2Kor 5:12-18

A szeretet és az engedelmesség elválaszthatatlan egymástól, amennyiben ebben a sorrendben jelentkeznek. Az Isten iránti igaz szeretetnek mindig az lesz az eredménye, hogy az ember engedelmeskedik az Úr kinyilatkoztatott akaratának, ám az engedelmesség nem mindig vezet el a szeretethez (persze ez is megtörténhet). Ha szeretnénk, hogy az emberek tegyenek valamit Jézusért, segítenünk kell nekik szeretetkapcsolatot kialakítani vele.

A tetteinket milyen mértékben motiválja a szeretet? Ösztönöz egyáltalán? Mire utal válaszunk az Úrhoz fűződő kapcsolatunkat illetően?


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: