TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

Reális időhatárok megszabása.

Az elmúlt pénteki rész javaslata értelmében tizenkét hónap megfelelő hosszúságú idő, amire tervezhetünk. Attól függően, hogy milyen missziós programra készülünk, más-más időkeretet kell meghatározni, különböző célokkal és fontossági sorrendekkel. Viszont van néhány általánosan figyelembe veendő pont. Írjuk le, hogy mit próbálunk meg elérni a tizenkét hónap alatt! Nevezzük meg, hogy mit szeretnénk látni az emberekre és a tanítványságra vonatkozóan, és ne csak bizonyos programok végrehajtásáról beszéljünk! Írjuk le a folyamat időhatáros menetét! Részletezhetjük, amennyire szeretnénk, ne legyen túl rövid! Fontos, hogy meghatározzuk a fő képzések idejét, a program kezdetének és végének dátumát, valamint az értékelések idejét. Miközben a program fő állomásait rögzítjük, konkrétan nevezzük meg, hogy kik, ill. melyik csoportok a felelősök! Rögzítsük azt is, hogy a tervezett program hogyan illeszkedik a gyülekezet egészének missziójába! Részletezzük, hol és miként támogatják a gyülekezet egyéb elgondolásai ezt a tervet és viszont! Ez arra emlékeztet, hogy egy nagyobb csapat tagjai vagyunk és fontos összedolgozni. Mérlegelni kell, hogy a tervezett program folyamatos legyen, vagy inkább a következő évben ismételjük meg. Ez segít eldönteni, hogy az újonnan csatlakozott tagokat milyen folyamatos képzéssel kell felkészíteni. Ha a szolgálatunk most van alakulóban, fontos minden értékelés alkalmával előre is tekinteni.

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1) A következő idézetek rávilágítanak, hogy Isten minden hívőtől elvár valamit, tehát mindannyiunknak kijelölt feladatokat. Vajon mit kér egyházától a lélekmentésbe való bekapcsolódás megszervezése és végzése terén? Mit tehet egy gyülekezet azért, hogy segítsen tagjainak megérteni Isten elvárásait?

„Isten személyes szolgálatot vár el mindenkitől, akire a mostani időre vonatkozó igazság ismeretét bízta. Nem mehet mindenki misszionáriusként idegen országokba, de mindenki lehet misszionárius otthon, a családban és a szomszédságban” (Ellen G. White: Testimonies for the Church. 9. köt. 30. o.).

„Az Úr mindazoknak, akik kegyelmének részesévé lesznek, kijelöl valamilyen munkát, amelyet másokért kell végezniük. Mindenkinek személy szerint kell vállalnia a maga részét, mondván: ’Itt vagyok, engem küldj’” (Ellen G. White: Próféták és királyok. Budapest, 1995, Advent Kiadó. 140. o.).


Mai tanulmány lejátszása hanganyagként

Letöltés
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: