Ha Isten az Atya és a Fiú két személyében lehet „egy”, akkor már nem okozhat különösebb nehézséget az, ha kimondjuk, hogy az Istenséghez egy harmadik személy is tartozik. Természetesen a Szentlélekről beszélünk itt.

Mit tudunk meg 1Móz 1:2 verséből a Szentlélek szerepéről, aki már ilyen hamar feltűnik a bibliai feljegyzésben?

Hogyan irányítja a figyelmet a Szentháromság három tagjára Mt 28:19 verse?

Amikor Jézus az új hívők megkereszteléséről tanít, a Szentháromság három személyét említi. Ezt a keresztségi szöveget ma is használják a legtöbb keresztény keresztség alkalmával. Aki eldöntötte, hogy Jézus követője lesz, azt megkeresztelik „az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28:19). A három isteni személyre egyként tekintünk.

Jézus keresztségekor a Szentháromság mind a három személye együtt mutatkozott. Olvassuk el Márk drámai erejű beszámolóját erről az eseményről (Mk 1:9-11)! Márk az isteni hármasság mindegyik személyére ráirányítja a figyelmet, bemutatva Isten rendkívüli kinyilatkoztatását, ami még a természet világára is hatással volt. Mint ahogy Jézus esetében is láttuk, a Szentháromság tevékenysége Isten tetteihez kötődik, annak tulajdonítják. Tekintsük át a Szentlélek munkájának alábbi bemutatását!

A Krisztus születését bejelentő angyal elmondja Máriának, hogy gyermekét „szentnek” nevezik majd, mert a Szentlélek száll Máriára (Lk 1:35).

Jézus önmagára vonatkozóan kijelentette: az Úr Lelke van rajta, a Lélek kente fel arra, hogy prédikáljon (Lk 4:18).

Azt is állította, hogy Isten Lelke által űzi ki a démonokat (Mt 12:28).

A Lélek az a „más vigasztaló”, aki folytatja Krisztus munkáját mennybemenetele után (Jn 14:16).

Jézus a követőire lehelte a Szentlelket (Jn 20:22).

Az új hívőkben lakozik a Szentlélek (Jn 14:17) és Krisztus Lelke is (Gal 2:20; Kol 1:27; 1Pt 1:11).

Krisztus és a Szentlélek szolgálata szorosan összefonódik egymással. A bibliai utalások Istennek nevezik a Szentlelket. ApCsel 5:1-11 szakasza hogyan emeli ki a Szentlélek istenségét?