Uram!
Köszönöm,
hogy kinyitod
nekem az ablakot,
amin át – mint
lakásba szorult
darázs – szabadba
juthatok.
Menekülni csak
fény felé lehet.
Nyisd ki hát
újra meg újra
az ablaküveget,
mert fejem zúg már
attól, hogy mindig
nekikoppan.
Röpülnék Feléd,
de bűnös valóm,
földre sújtva,
elém robban.
Nyisd ki előttem
ma is
az ablaküveget,
hadd fogja be lényem
sugárzó fényedet!