Hogyan értjük 2Móz 31:13 versét? Ma mi az üzenete számunkra? Mit jelent az, hogy Isten megszentel? Hogyan tapasztalhatjuk ezt a saját életünkben?

A teremtés, megváltás és megszentelés összefügg. Természetesen mindennek a teremtés az alapja (ami nélkül nem lenne kit megmenteni vagy megszentelni). Mivel azonban bűnösök vagyunk, a teremtés már nem elegendő. Szükségünk van a megváltásra is, az ígéretre, hogy Isten megbocsátja bűneinket. Máskülönben örök pusztulás várna ránk.

A megváltáshoz elválaszthatatlanul hozzátartozik a megszentelés folyamata, aminek során növekszünk szentségben és kegyelemben. A szó, ami 2Móz 31:13 magyar fordításában így hangzik: „megszentellek”, ugyanabból a gyökből származik, mint 2Móz 20:8-ban a „megszenteljed” szó. Ebben a versben az Úr arra szólítja az embereket, hogy szenteljék meg a szombat napját. Ezt a szógyököt megtaláljuk még 2Móz 20:11 versében is, ott arra vonatkozik, hogy Isten megszentelte a szombatot (lásd még 1Móz 2:3). Minden esetben azt jelenti, hogy megszentelni, szentnek nyilvánítani.

Isten elhívta és szent népeként elkülönítette Izráelt, hogy a világ világossága legyen. Krisztus elhívta tanítványait, és azt a feladatot bízta rájuk, hogy juttassák el az evangéliumot az egész világra. E feladat szempontjából lényeges, hogy az üzenet hirdetői szentek legyenek, és fontos a jellemük is. Az evangélium nem csupán arról szól, hogy Isten többé már nem kárhoztat a bűneinkért. Amint az előző részben is megállapítottuk, ez azt jelenti, hogy megszabadulunk a bűn rabságából. Krisztusban új emberré lehetünk, élő bizonyságaiként annak, hogy mit tehet értünk Isten már itt és most.

Mit mond Pál 2Kor 5:17 versében? Hogyan köthetjük össze ezt a szöveget a teremtés, a megváltás és a szombat kérdéskörével? Szombati istentiszteletünk hogyan segít ezekre a gondolatokra összpontosítani?