„…és felöltözvén az igazságnak mellvasába…” (Ef 6:14)

„Fel kell öltenünk a lelki fegyverzet minden darabját, hogy úgy álljunk meg erősen. Az Úr megtisztelt azzal, hogy katonáinak választott, harcoljunk hát bátran érte, minden dolgunkban ahhoz ragaszkodva, ami helyes… Mellvértként öltsük fel az Isten által védelmezett igazságot, ami kiváltság minden viselője számára! Ez az, ami a lelki életünket védeni fogja.

Isten megfelelően gondoskodik mindazokról, akik őszintén, komolyan és megfontoltan látnak hozzá a szentség tökéletesítéséhez Isten félelmében. Krisztus által erőt, kegyelmet és dicsőséget nyernek, amit a szolgáló angyalok juttatnak el az üdvösség örököseinek. Senki nem sülylyedt olyan mélyre, nem lehet olyan romlott és rossz, hogy ne találhatna erőt, tisztaságot és igazságot a halált érte is vállaló Jézusban, ha hajlandó eltávolítani bűneit, letérni a gonoszság útjáról és eltökélt szívvel az élő Istenhez fordulni. Az Úr arra vár, hogy levehesse bűntől foltos, szennyes ruháikat, és helyette rájuk adhassa az igazság vakítóan fehér öltözetét.

A valóban igaz ember, aki őszintén szereti és féli Istent, jólétben és nehézségben egyaránt Krisztus igazságának palástját viseli. Az Istennel igazán összeköttetésben állókon napi gyümölcsként megjelenik az önmegtagadás, az önfeláldozás, a jóindulat, a kedvesség, a szeretet, a türelem, a bátor kitartás és a keresztény bizalom. Tetteikről talán nem értesül a világ, ők mégis naponta megküzdenek a gonoszsággal, fontos győzelmeket aratva a kísértés és a rossz felett.

Aki felölti Krisztus igazságának palástját, kiválasztottként, hűségesként és igazként állhat meg előtte. Sátánnak nincs hatalma kiragadni a Megváltó kezéből. Krisztus egyetlen embert sem enged az ellenség hatalmába kerülni, aki bűnbánattal és hittel kéri a védelmét.

Mindenkinek szoros küzdelmet kell megvívni, hogy legyőzze szívében a bűnt. Ez időnként igencsak fájdalmas és lehangoló feladat, hiszen ha jellemünk fogyatékosságait észrevesszük, folyton azokra nézünk, amikor pedig Jézusra kellene tekintenünk, felöltve igazságának palástját. Az Isten városának gyöngykapuját átlépők győztesként juthatnak be, és legnagyobb győzelmük az lesz, amit önmaguk felett arattak” (Ellen G. White: Amazing Grace. 30. o.).