TELJES ÁTADÁS (1Királyok 17:13-16)

Mit mondott elsőként Illés az asszonynak 1Kir 17:13-16 verseiben? Miért? Mi volt az a nagy lépés, amit Illés hittel megtett, amikor erre kérte az asszonyt?

A Biblia világában az özvegyasszonyok még a legjobb esetben is a társadalom peremére szorultak, különösen, ha nem voltak felnőtt gyermekeik, akik gondoskodhattak volna róluk. Kiszolgáltatott helyzetükben kevés törvényes lehetőséggel rendelkeztek. A súlyos aszály idején még rosszabbul ment a soruk. Mivel minden család a túlélésért küzdött, nem futotta arra, hogy támogassák a szegény özvegyeket. A próféta pedig most éppen egy ilyen asszonytól kér enni, aki társadalmi, anyagi helyzetét tekintve nem tűnhetett a legígéretesebb jelöltnek, hiszen mindössze egy maréknyi liszt és néhány csepp olaj választotta el az éhhaláltól.

Illés szavai szerint kinek kellett először enni adnia? Mit gondolhatott az asszony, amikor ezt meghallotta? Mekkora hit kellett a kérés teljesítéséhez?

Sok országban az az illendő, hogy az ember előbb másokat kínáljon meg, és csak utána szolgálja ki magát. Mintha a bántást még sértéssel is tetézné a próféta, amikor éppen attól kér, akinek nem áll módjában adni, ráadásul ő akarja kapni az első adagot. A történetben azonban mindvégig gondolnunk kell arra, hogy a próféta valójában Isten képviselőjeként áll az asszony előtt. Amikor az utolsó darab kenyerét elkéri, arra biztatja, hogy hittel lépjen előre, és mindenét adja oda neki.

Még milyen példákat találunk a Bibliában arra, amikor az Úr teljes átadást kér? Lásd pl. 1Mózes 22. fejezetét!

Amikor mindent átadunk Istennek, ami a miénk, végül csak nyertesek lehetünk. Az asszonynak csak egyetlen sütésre való lisztje és olaja maradt. Amikor vállalta, hogy odaadja a prófétának, a pogány asszony őszinte hittel cselekedett, abban bízott, amit nem látott és nem is érthetett. Bizonyos értelemben nem éppen ezt jelenti a hit (lásd Zsid 11:1) – bízni Istenben, akit nem látunk, és az ígéreteiben, amelyeket nem egészen értünk? Az is különös, hogy nem izraelita, hanem egy pogány földön élő, lealacsonyító szertartásokat végző asszonyról van itt szó. Isten mégis szólt hozzá valamilyen formában (9. vers), ő pedig hittel válaszolt, megtette, amit az Úr parancsolt neki, még ha ez világi szemszögből kifejezetten balgaságnak is tűnt.


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: