SZOMBAT DÉLUTÁN

E heti tanulmányunk: 1Sámuel 26:5-11; 2Sámuel 11; Eszter 8:17;

Zsoltár 51; Ézsaiás 56:3-7; Efézus 2:19

„Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből" (5Móz 6:5).

Tegyük fel, éppen jegyet veszünk, és mivel már régóta sorban állunk, félő, hogy lekéssük a vonatot. Majd fizetünk, átvesszük a jegyet és szaladunk a vágányok felé. Közben sebtében számolgatjuk a visszajárót, és észrevesszük, hogy jóval több, mint amennyinek lennie kellene. Mit teszünk ilyenkor? Újból beállunk a sorba, visszaadjuk a pénzt, talán lekéssük a vonatot is, vagy úgy könyveljük el, hogy szerencsés napunk volt?

Ilyen helyzetben az ember tetteit az határozza meg, hogy mit tart helyesnek, ill. helytelennek. Ennek hétköznapi életben való alkalmazása az etika. Ma a legáltalánosabb a szituációetika, ami azt sugallja, hogy nem létezik abszolút erkölcs. Ezt az emberek gyakran úgy értelmezik, hogy megtehetik, amit egy adott helyzetben saját maguk számára a legelőnyösebbnek vélnek.

Ezen a héten egy óriási erkölcsi ellentéttel foglalkozunk, ami Dávid király és egyik katonája, Uriás között feszül. Dávid tettei önmagukban is borzalmasak, de még rosszabbnak tűnnek Uriás viselkedéséhez képest. Uriás élete kevéssé ismert, amit azonban róla és szomorú sorsáról megtudunk, arra tanít, mit jelent valóban hittel élni, és nemcsak beszélni róla.