A 12. és a 13. verssel elérkeztünk János második levelének a végéhez. Ez a két vers alkotja a levél zárszavát, amelyből kitűnik János személyes érdeklődése a hívők iránt, illetve vágya, hogy szeretne találkozni velük.

Nézzük meg, hogy mit írt János 2Jn 12-13 verseiben! Milyen előnye van a szemtől szembeni beszélgetésnek a levelezéssel szemben? Milyen utalást találunk a „hogy örömünk teljes legyen" kifejezésben János indítékát illetően? Miért akart találkozni az apostol a gyülekezettel? Lásd még ApCsel 2:42-47!

A levél által közvetített üzenet igen kemény. Ha az antikrisztusokról van szó, János nem ismer tréfát, és nem hagy teret a megalkuvásnak. Pál hozzáállása juthat eszünkbe, amikor a galatáknak írt (Gal 1:6-9).

Lehet, hogy János szóban is közölte üzenetét, de az írásnak is vannak előnyei:

ť Az apostolok leveleinek különös fontosságot és tekintélyt tulajdonítottak, és komolyan vették azokat.

ť A levelet előbb megkaphatták a tagok, mint ahogy a személyes látogatásra sor került. A helyzet sürgőssége gyors lépéseket követelt.

ť Az üzenet fennmaradt más gyülekezetek, illetve későbbi nemzedékek számára, akik hasonló helyzetbe kerülve épülhettek annak olvasásából. János kérte, hogy levelét más gyülekezetekkel is közöljék.

ť A levelet jobban meg lehet szerkeszteni, és pontosabb lehet a szóbeli közlésnél.

ť Jánost a Szentlélek késztette arra, hogy üzenetét írásba foglalja.

Ezzel együtt János továbbra is vágyott a személyes találkozásra.

Miért olyan fontos a személyes találkozás a jó kapcsolat kialakításában? Milyen előnyei vannak? Milyen példát adott Jézus a kapcsolatokat illetően? Hogyan javíthatnánk az emberi kapcsolatainkon?