A keresztény élet útja

Pierre Laplace, a XVIII–XIX. században élt gondolkodó írt egy könyvet a bolygók mozgásáról. A Celestial Mechanics (Égi mechanika) címet adta neki, és egy példányt személyesen juttatott el Napóleonnak. A császár már korábban értesült arról, hogy a könyv sehol nem említi Istent; ezért amikor átvette, megjegyezte: „Laplace úr, nekem azt mondták, hogy ön ezt a nagy könyvet a világegyetem működéséről írta, de meg sem említette annak Teremtőjét". Laplace rendíthetetlen maradt: „Nincs szükségem rá, hiszen Isten léte csupán hipotézis".

Ez a történet jól példázza a „modern kort", amelyben a logikát, az értelmet és a tudományt tekintik minden igazság alapjának. E nézet szerint a valóság elemei képletekre, törvényekre és tudományos jóslatokra vezethetők vissza. Ha pedig valami nem magyarázható meg logikusan, értelemszerűen és tudományosan, az már nem is létezik.

Az utóbbi években azonban a visszájára fordult e gondolkodás. Az emberek már nem hiszik, mégpedig jogosan, hogy minden racionálisan megmagyarázható volna. Van ugyanis a lényünkben valami, amire semmilyen képlet, kémcső vagy tudományos törvény nem adhat magyarázatot.

Ez a visszahatás az élet minden területére kiterjedt, beleértve a vallást is. Mindazonáltal, mint a legtöbb reakció, ez is túl messzire ment. Eljutott egészen addig, hogy már kiszorítja, illetve figyelmen kívül hagyja a tantételbeli igazság fogalmát. Ennek értelmében hangoztatják, hogy nem a tanítás vagy a tantétel a fontos, hanem a tapasztalat. Csak az számít, mit köszönhetünk most a hitünknek. Ahelyett, hogy azt mondanák: „Számtalan érvet sorakoztathatunk fel a Jézus Krisztusban és a megváltásban való hit mellett", az irányzat követői (ismét visszahatásként) így bátorítanak: „Csatlakozz hitközösségünkhöz! Járjunk együtt a bizalom és az elkötelezettség útján!"

Nos, ez nem feltétlenül rossz. Hiszen nem azt mondta Jézus, hogy igazsága kézzelfogható és gyakorlati eredményeket hoz életünkben (Jn 8:32)? Dehogynem. Az igazság nemcsak a tantételek és bibliaszövegek ismeretét jelenti, hanem olyasvalami, ami hat a hívő személyes életére is. A hit befolyásolja a lelki életet és azt, hogyan viszonyul az ember a hétköznapok kihívásaihoz. Hitünknek van egy gyakorlati, életünket megváltoztató vetülete is, amit semmi szín alatt nem szabad megtagadnunk vagy rossz fényben feltüntetnünk. Ugyanakkor a tapasztalat szerepe sem nyomhatja el a helyes bibliai tanítások fontosságát.

E negyedévben megvizsgáljuk hitünk két oldalát: a tantételeket és a tapasztalatot. Tanulmányainkban a keresztény hit tizenhárom lényeges témájára összpontosítunk, tizenhárom alapvető tanításra. Fontosnak tartjuk e tanulmányokban megőrizni az egyensúlyt hitünk alapjainak helyes bibliai értelmezése és aközött, ahogy ezek az életünket befolyásolják. Reméljük, hogy a negyedév végére nemcsak jobban értjük majd e témákat, hanem a keresztény tapasztalatokat illetően is gazdagodunk. A leckék nem csupán az igazságról szólnak, hanem „az igazságról, úgy, ahogy az Jézusban van", hiszen Ő a hitünk Alfája és Omegája. 13 különböző kérdést veszünk sorra, amelyek egy Személyre irányítják a figyelmet, Jézusra, akiben „élünk, mozgunk és vagyunk" (ApCsel 17:28).

Reinder Bruinsma Hollandiában született, és hosszú pályafutása alatt különféle tisztségeket töltött be az egyházban, többek között a Transzeurópai Divízió titkára is volt. Közel húsz könyvet írt, amelyek közül néhányat több nyelvre lefordítottak. E tanulmány megírásának idején a Holland Unió elnökeként szolgált.

Clifford R. Goldstein szerkesztő

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: