Mi az igaz próféta egyik legfontosabb próbaköve (Ézs 8:20)? Miért van ennek oly nagy jelentősége?

A törvény (héberül torah) Mózes ihletett írásainak általános megnevezése a Bibliában (5Móz 4:44; 31:9), a bizonyságtétel pedig a próféták tanúságtételeire utal (2Krón 23:11; Jn 3:32). Más szóval, amit a próféta mond, annak összhangban kell állnia Isten korábbi kinyilatkoztatásaival. Később a próféták feltárhatnak további távlatokat a megváltási tervre vonatkozóan, ám azok nem mondanak ellent annak, amit Isten már kijelentett. Az emberiségnek adott kinyilatkoztatásokban Isten változhatatlansága tűnik ki (Mal 3:6).

Az igaz próféta e próbájának egy példáját találhatjuk meg Jeremiás könyve 28. fejezetében. Jeremiás megjövendölte, hogy Izráel 70 éven át fogja szolgálni Babilon királyát (Jer 25:11). A 70 év kezdete után néhány évvel Hanániás, Azúr fia másként prófétált „…az Úrnak házában, a papok és az egész nép szemei előtt, mondván: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene, mondván: Eltöröm a babiloni királynak jármát. Teljes két esztendő múlva visszahozom e helyre az Úr házának edényeit… és mindama júdabeli foglyokat, akik elvitettek Babilonba… azt mondja az Úr" (Jer 28:1-4). Ez nem volt összhangban azzal, amit Isten korábban Jeremiásnak üzent, ezért az Úr egy másik üzenetet adott igaz prófétájának: „Halld csak, Hanániás! nem az Úr küldött téged, és te hazugsággal biztatod e népet. Azért így szól az Úr… meghalsz ez esztendőben: mert pártütőleg szóltál az Úr ellen. És meghala Hanániás próféta abban az esztendőben, a hetedik hónapban" (Jer 28:15-17).

Minden igaz próféta számára biztos alapot képeznek a korábbi próféták írásai. Ez így van Ellen White esetében is. Aki ismeri műveit, bizton állíthatja, hogy nagyon sokat idéz a Szentírásból. Mélyen tanulmányozta a Bibliát, folyamatosan utalt szövegére, és írásai összhangban állnak tanításával. Nem volt ugyan teológus, és nem írt bibliamagyarázati kommentárt, üzenete azonban egyezik a Szentírás tanításával.

Miért a Bibliával való egyezés az igazi próbaköve minden erkölcsi, lelki vagy teológiai tételnek? Miért fontos, hogy legyen egy abszolút tekintély, különösen lelki és teológiai kérdésekben?