„És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul" (Ef 4:11).

Azért nevezzük ezeket lelki ajándékoknak (görögül charismata), mert a Szentlélektől származnak, aki kinek-kinek saját döntése szerint adja (1Kor 12:11). Ráadásul önmagát is adja a keresztényeknek, hogy megértsék és értékeljék ezeket az ajándékokat (1Kor 2:10-13).

Pál négy helyen sorolja fel a lelki ajándékokat (Róm 12:6-8; 1Kor 12:8-10, 28-30; Ef 4:11-12). Mi a lelki ajándékok célja? Miért adta Isten?

Az Újtestamentum szerint a lelki ajándékokat azért adja az egyháznak Isten, hogy a hívők közössége elvégezhesse a rábízott küldetést. Ebbe beletartozik a gyülekezetek lelki táplálása, építése, valamint az evangélium hirdetése a világon. Az ajándékok létezése állandó emlékeztető legyen arra, hogy egészen az Úrra kell hagyatkoznunk annak a munkának a végzése közben, amire Isten elhívott.

Az evangéliumokból tudjuk, hogy az apostolok már pünkösd előtt is kaptak lelki ajándékokat. Lk 9:1 szerint Jézus „ada nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen, és betegségek gyógyítására". Mt 10:8-ban pedig ezt az utasítást adja nekik: „Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek." Pünkösdkor azután betöltötte őket a Szentlélek, és nyelveken szóltak (ApCsel 2:1-4). Ez azt látszik bizonyítani, hogy lehetséges többször is részesülni a Szentlélek keresztségében.

Gyülekezetünkben milyen lelki ajándékok nyilvánulnak meg? Mi a gyümölcse ezeknek az ajándékoknak? Egyénenként mit tehetünk azért, hogy közösségünkben ápoljuk ezeket az ajándékokat?