Mi történt Ézsaiással Ézs 6:1-6 verseinek leírása szerint?

Látomásban az Úr elragadta Ézsaiást a mennyei trónterembe, ahol a próféta magát Istent látta, egy „magas és felemeltetett" (Ézs 6:1) trónszéken ülve. A mennyei trónteremről kapott látomásában Ézsaiásnak lenyűgöző látványban volt része. Látta Isten palástjának az uszályát, amint betölti a templomot. Látott továbbá hatszárnyú, repülő lényeket, akiket szeráfoknak neveztek. Hallotta, amint Isten imádására szólítják egymást. Hangjuktól, ami igencsak erőteljes lehetett, az ajtófélfák megrázkódtak, és a templom betelt füsttel.

Hasonlítsuk össze Ézsaiás látomását olyan bibliai személyekével, akik szemtől szemben láthatták Istent (2Móz 20:18-19; Bír 13:22; Jób 42:5-6; Jel 1:17)! Mit tettek mindannyian? Milyen fontos tanulságot vonhatunk le reakciójukból önmagunkra és a Teremtővel való kapcsolatunkra nézve?

Ézsaiás így kiáltott fel, látva a látomást a „Királyról, a Seregek Uráról": „Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom…!" (Ézs 6:5). A héber kifejezés ( damah), amit a Bibliánk így fordít: „elvesztem", annyit jelent: „kivágják", „végét vetik". E szó azt adja értésünkre, hogy Ézsaiást teljesen lesújtotta ez az élmény. A látomás Istenről rádöbbentette arra, hogy milyen is volt ő valójában, a Teremtőhöz képest.

Mi váltott ki ilyen reakciót, amikor valaki látomásban meglátta Istent? Vajon jobban megértjük ezáltal, hogy miért kellett Jézusnak emberi testben eljönnie Istent bemutatni?