TOVÁBBI TANULMÁNYOZÁSRA:

„Jézus minden lélekben olyasvalakit látott, akit hívni kell az Ő országába. Az emberek szívéig hatolt, mert úgy járt közöttük, mint aki a javukat keresi. Megkereste őket a nyílt utcán, magánházakban, bárkákon, a zsinagógában, tópar-tokon, a menyegzői ünnepségen. Találkozott velük napi foglalatosságuk közben, érdeklődést tanúsított világi ügyeik iránt. Elvitte érdeklődését a háztartásokba, a családok saját otthonukban kerültek isteni jelenlétének hatása alá. Erős, személyes együttérzése segítette a szívek megnyerésében" (Ellen G. White: Jézus élete. 8. kiad. Budapest, 2002, Advent Kiadó. „A menyegzői ünnepségen" c. fejezet, 119. old.).

„Csak Krisztus módszerével lehet igazán közel kerülni az emberekhez. A Megváltó az emberek közé vegyült. Javukat akarta. Együttérzést tanúsított irántuk, megnyerte bizalmukat. Azután így szólt hozzájuk: 'Kövessetek engem!'" (Ellen G. White: A Nagy Orvos lábnyomán. 2. kiad. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 91. old.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Mit jelent a jogos harag? Mikor nevezhető felháborodásunk jogosnak, és mikor nem? Beszéljünk gondolatainkról a szombatiskolai osztályban!

2. Mennyiben irányadó számunkra az, amilyen kapcsolatban állt Jézus a társadalom nemkívánatos elemeivel? Milyen körülmények között jelent veszélyt lelki életünkre nézve a bűnösökkel való közösség? Jézust folyton vádolták, bárkivel találkozott is. Mire számíthatunk ezek szerint, ha a társadalom kérdéses elemeivel vesszük fel a kapcsolatot?

3. Meddig tekinthető példának Jézus magatartása? Milyen szinten túl nem lehet már az? Mi az, amit igen nehéz lenne követnünk?

4. A gondolatot továbbfűzve elmondhatjuk, hogy fennáll a félreértés veszélye akkor is, ha éppen Isten akaratát akarjuk végrehajtani. Láttunk erre példát már Jézus életének egészen korai szakaszában is. Miért kell mégis különösen óvatosnak lennünk? Voltak ugyanis, akik kifejezetten ártottak önmaguknak és másoknak, miközben meg voltak győződve arról, hogy Isten sugallatára cselekszenek. Honnan tudhatjuk, hogy valóban Isten kér bizonyos dolgok megtételére, amelyeket mások félreérthetnek? Miért fontos mások tanácsát is meghallgatni, mielőtt olyasmit tennénk, ami mögött kifejezetten isteni késztetést érzünk? Másrészt viszont, miért nem szabad akadályozni azokat, akiket az Úr furcsának tűnő módon vezet?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
2008. 2. negyedév

Jézus csodája

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: