Mt 4:18-22 és Mk 1:16-20 verseiben más szemszögből is megvizsgálhatjuk az első elhívás esetét. Mindkét helyen azt olvassuk, hogy akit Jézus elhívott, eldobta hálóit és követte őt. Mit jelent ez?

Másutt is hallunk még ilyenről a Szentírásban.

1Móz 12:1 (lásd még: Zsid 11:8) 1Kir 19:19-21 Fil 3:8 Zsid 11:24

Keressük ki a következő szövegeket! Hogyan mutatkozik meg ez az elv az idézett helyeken, noha eltérő körülmények között?

Nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy az Úr egész szívünkre igényt tart. Bálvánnyá válik mindaz, amit nem adunk át neki, amihez ragaszkodunk, amiről nem vagyunk hajlandók lemondani, mert az Úrnál többre értékeljük. Még ennél is rosszabb azonban, hogy az ördög belekapaszkodik e dédelgetett dolgokba, ezekkel próbál mind távolabb vonni a Teremtőtől. Éppen ezért fontos, hogy álljunk készen elhagyni mindent, amire az Úr rámutat. Ő maga mondta: „Senki sem szolgálhat két úrnak" (Mt 6:24).