Mit tudunk meg Jn 3:22-30 verseiből Keresztelő János és a tanítványok kapcsolatáról? Ő is maga gyűjtött tanítványokat? Nem járt a rabbik iskolájába, tanítványai mégis rabbi-nak szólították. Ezek szerint tisztelettel tekintettek rá.

Nyilvánvaló, hogy a zsidók közül többen azon tanakodtak, vajon Keresztelő János lenne a Messiás. Ez derül ki a jeruzsálemi papok és léviták küldötteinek Keresztelő Jánoshoz intézett kérdéseiből (Jn 1:19-28), amelyek igen fontosak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az Ó- és Újszövetség közötti időben a zsidók körében egy kettős Messiásról szóló elmélet alakult ki. Vártak ugyanis egy Messiást Lévi törzséből, aki pap, egy másikat pedig Júdáéból, aki király. Azért is figyelemreméltó, hogy papokat és a léviákat küldtek, mert ők is Lévi törzséhez tartoztak.

Könnyen meglehet, hogy tanítványai papi Messiást láttak mesterükben, hiszen János is Lévi törzséből származott. Ez a gondolat vezérelhette a Jeruzsálemből odalátogatókat, akik János küldetése felől érdeklődtek. Egyes kutatók szerint a negyedik evangélium talán éppen ezért jegyzett fel olyan sokat Keresztelő János Jézusra utaló szavaiból. Teljesen világossá akarta tenni, hogy Jézust, nem pedig saját magát tekintette Messiásnak. Valószínűleg ezen a háttéren értendő Jn 3:25-26.

Jn 3:22-30 szerint mi aggasztotta János tanítványait? Mit árul el róluk ez a hozzáállás? Ezzel szemben János jellemét milyennek látjuk válasza alapján? Milyen elvet figyelhetünk meg szavaiban, és hogyan tudjuk alkalmazni az életünkben?