SZOMBAT DÉLUTÁN

E HETI TANULMÁNYUNK: 2Sámuel 11–12

„Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem" (Zsolt 51:12).

Dávid és Betsabé esete arra példa, hogyan lehet mindent kifejezetten elrontani. A házasságtörő kapcsolat előbb csaláshoz, majd gyilkossághoz vezetett – a maga szörnyű valójában mutatva be az emberiség romlott állapotát.

Betsabéval való viszonya miatt Dávid megszegte a hatodik parancsolatot: „Ne ölj"; a hetediket: „Ne paráználkodjál"; a kilencediket: „Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot"; és a tizediket is: „Ne kívánd… a te felebarátod feleségét…" (2Móz 20:13-17). Betsabénak sem kellett volna feltétlenül engednie, bármilyen nyomást gyakorolt rá Dávid, tehát bizonyos fokig rá is hárul a bűn terhe.

Dávid végül mégis bűnbocsánatot nyert, ami bizonyság arra, hogy a legszörnyűbb, megbocsáthatatlannak tűnő vétkek elkövetői is részesülhetnek Isten kegyelmében, még ha súlyos bűntények is terhelik lelküket. Dávid döbbenetesen mélyre süllyedt, de Isten megkegyelmezett neki is, mert megbánta tettét!

GONDOLKOZZUNK RAJTA! Dávid és Betsabé története örök bizonyság arra, hogy a legjobb, istenfélő ember is eshet szörnyű bűnökbe, ha nem vigyáz. Isten viszont megbocsáthatja még azt is, amit mi megbocsáthatatlannak tartunk!