1Mózes 26. fejezetének eseményei valószínűleg a 25. fejezetben lejegyzettek előtt történtek. Iker fiaik születése után Izsák már nem mutathatta volna be unokahúgaként Rebekát. Isten megerősítette az Ábrahámmal kötött szövetséget Izsákkal, és ebből a szakaszból arra is fény derül, hogy pontosan mit is akart Jákób elvenni Ézsautól. Az ígéreteket szerette volna örökül kapni. Az örökség elsősorban lelki természetű volt, és komoly felelősséggel járt.

Az Ábrahámmal kötött szövetség melyik ígéreteit mondta el Isten Izsáknak is (1Móz 26:4)?

Nem hangozhattak túlságosan hihetőnek ezek az ígéretek, legalábbis abban az időben nem. Izsáknak és Rebekának ekkor még nem születtek meg a gyermekei – mégis annyi utódjuk lenne majd, mint égen a csillag? Nomád pásztorként vándoroltak egyik helyről a másikra – mégis Isten az egész földterületet nekik adná (lásd 1Móz 26:4)? Bizony nem mindig könnyű hinni!

A hely neve (20:1 és 26:1) A király neve (20:2 és 26:1) A hazugság (20:2 és 26:7) A hazugság indoklása (20:11 és 26:9) Panasz a hazugság miatt (20:9 és 26:10) A vita tárgya (21:25 és 26:20 Amit mindketten megtettek (21:27 és 26:28) A hely elnevezése (21:31 és 26:33)

Figyeljük meg Izsák és Rebeka, valamint Ábrahám és Sára történetének hasonló mozzanatait Mózes első könyvében!

Épp akkor jelent meg az Úr Izsáknak, és csodálatos ígéretet tett neki. Izsák tehát erősen állhatott volna a hitben, bízhatott volna abban, hogy Isten képes valóra váltani ígéreteit!

Mi a tanulság ebben a történetben az Istenbe vetett hit ingatagságával kapcsolatban? Mit tegyünk, nehogy hasonló csapdába sétáljunk?