„Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket" (1Móz 1:27).
Mit is jelent a kifejezés, hogy az „Isten képe"? A választ részben a következő magyarázatból tudhatjuk meg: „férfiúvá és asszonnyá teremté őket". A férfi és a nő együtt tükrözi Isten képét A két nem kiegészíti egymást. Az eredeti terv szerint az emberek nem külön-külön, hanem egymás társaságát természetesen keresve élnek. A férfi és a nő közös élete szükséges a társadalom fennmaradásához és az emberiség történetének folytatódásához.
Istent általában hímnemű tulajdonságokkal szoktuk jellemezni. Az Istenre utaló héber szó a többes számban hímnemű végződést kap, és hímnemet jelölő ragok járulnak hozzá. Istenből azonban nem hiányoznak azok a tulajdonságok sem, amelyek a nőkben fordulnak elő gyakrabban. A Biblia említ Istennel kapcsolatban olyan képeket is, amelyek inkább a női nemre jellemzőek.
Milyen tulajdonságokkal utalnak Isten tetteire az alábbi igehelyek? 5Móz 32:11; Ézs 49:15-16; 66:12-13; Hós 13:8; Mt 23:37
Már az Istenség többes száma is tekinthető utalásnak a különbözőség egységére. Az Istenre vonatkozó személyes névmás többes szám első személyű: „Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra" (1Móz 1:26).
Milyen szempontból mondhatjuk, hogy az Istenség többes száma is alátámasztja azt a gondolatot, hogy a férfi és a nő együtt tükrözi Isten képét?
Szükségszerű, hogy az Istenség több személyből álljon, hiszen Isten a szeretet. A szeretethez elengedhetetlen, hogy van, aki és akit szeret. A férfi és a nő kapcsolata is ezt a többességet tükrözi. Istenhez hasonlóan az ember számára is természetes, hogy a szeretet egységében éljen. A szeretet alapvető kapcsolat, ezért élünk, nélküle nem lehet teljes az életünk. Persze nemcsak a házassági kapcsolatra korlátozódik ez az érzelem. Az egyedülállók – Jézus is közéjük tartozott – más módon fejezhetik ki szeretetüket!
Mit árul el a szeretet lényegéről Jézus értünk vállalt kereszthalála (Jn 15:13)?
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!