CSUPASZON JÖTTÜNK A VILÁGRA

„Amint kijött az ő anyjának méhéből, mezítelen megy ismét el, amint jött vala: és semmit nem vesz el munkájáért, amit kezében elvinne" (Préd 5:15). Nem kérdéses, hogy mit akart kifejezni Salamon. A gazdagok is meghalnak, mint bárki más, haláluk pillanatától kezdve pedig semmi hasznát nem látják vagyonuknak. De még másról is szó van itt. Mintha az egész könyvvel Salamon gondolkodásra akarna késztetni: Tedd mérlegre az életed! Valójában miért élsz? Mi az, ami számít a „párával" teli életben? Tehát mi az igazán fontos, amire valóban oda kell figyelni?

Olvassuk el Mt 16:24-26 verseit. Mire figyelmeztet itt Jézus?

Ugyan mit adhat az ember a lelkéért? Pénzt, hírnevet, hatalmat, szenvedélyt vagy talán szeretetet? Ezeknek megvan a maga helye, szerepe. Isten ajándékainak tekinthetők (Préd 5:18), de ugyanúgy lehetnek az ördög eszközei is, amelyekkel tőrbe csal. Amire csak szert tettünk a földi életben, az éppen olyan ideig-óráig tartó, olyan mulandó, mint mi magunk. Az ember meghal és vége – legalábbis a földi élet szempontjából nézve. Amikor legközelebb öntudatra ébredünk, az már az örök sorsunk része. Vagy ezt halljuk: „örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta" (Mt 25:34), vagy pedig „sírás és fogak csikorgatása" (Lk 13:28), örök pusztulás vár ránk (2Thessz 1:9). Ugyan milyen mulandó, elillanó földi dologra mondanánk, hogy megérte, amikor „látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot, és a prófétákat mind az Isten országában, magatokat pedig kirekesztve" (Lk 13:28)?

Mi az, amivel Sátán a világhoz láncol? Mi jelent nagy kísértést, aminek nehéz ellenállni? Milyen bibliai ígéretekre hivatkozva várhatunk segítséget a bűnnel, a csüggedéssel szemben, nehogy felhagyjunk minden reménnyel?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: