Olvassuk el ismét Préd 3:18–22 verseit. Megint csak gondoljunk a Szentírás egészének az üzenetére, és vegyük figyelembe azt is, hogy miről írt Salamon. Mit akart kiemelni ebben a részben? Mi az, amit különösen fontos megszívlelnünk?
Bizonyos szempontból ugyan mi a különbség egy halott ember és egy kimúlt eb között? Minél hosszabb idő telik el a halál pillanata után, annál nehezebb megkülönböztetni őket, végül mindkettő csak száradt csontok halmazává válik.
Salamon tovább mereng az Isten nélküli, a pusztán evilági örömöket hajszoló élet értelmetlenségén. Nem is lehet más az ilyen élet, hiszen a végén ember és állat „egy helyre kerül, mindegyik porból lesz, és újból porrá lesz mindegyik" (Préd 3:20, új prot. ford.). Már a keddi résznél is utaltunk rá, hogy a legtöbb embert nyugtalanítja ez a gondolat, aminek a következtében csak „párának", vagy még annyinak sem nevezhető mindaz, ami a halál előtt történik velünk. Egy ateista szerző a lét „képtelenségéről" írta: az élet annak a reménységével és ígéretével kecsegtet, hogy van valami célja, de végül mi is pontosan ott végezzük, ahol az állatok.
Milyen bibliaszövegekkel felelhetünk Préd 3:18–22 verseire? 18. vers (pl. Zsolt 8:6–9) 19. vers (pl. Jn 3:16) 20. vers 21. vers 22. vers
Az élet még a legjobb körülmények között is lehet nehéz. Minden ember átél ilyen vagy olyan küzdelmeket. Hálásak lehetünk az öröklét reménységéért!
Idézzük fel a számunkra legkedvesebb bibliaszöveget, ami a megváltottak életét mutatja be Jézus második eljövetele után. Olvassuk el újból, és imádkozzunk. Mit üzen Isten ezzel?
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!