„Amit megkívánt a szemem"

E HETI TANULMÁNYUNK: Prédikátor 2*; Példabeszédek 3:13–26

„Mert mi jut az embernek mindabból, amit fáradsággal és teljes odaadással szerzett a nap alatt…?" „Ó jaj, a filozófiát, a jog- s az orvostudományt és – haj – a teológiát: mind buzgón búvároltam át. S most mégis úgy állok, tudatlan, mint amikor munkámba fogtam."

(Préd 2:22, új prot. ford.; a Károli fordításban a 23. vers!)

(Johann Wolfgang Goethe: Faust. Budapest, 1967, Európa Kiadó. 23. old.)

Tehát Faust sem lelt nagyobb megelégedettséget a bölcsesség kutatásában, mint Salamon. Még teológiai tanulmányaink is zsákutcába visznek, ha nem alázattal, őszinte tudásvággyal végezzük.

Salamon nem adta el nyíltan az ördögnek a lelkét, mint ahogy Faust tette, amikor a boldogságot és a beteljesedést kereste, mégis éppen az történhetett vele, így sülylyedt olyan mélységig. Jézus azonban még lejjebb hajolt, „bűnné" lett értünk (2Kor 5:21), hogy a leginkább lecsúszott embert is felemelhesse a bűn mocsarából.

A héten tovább boncolgatjuk Salamonnak azokat a szavait, amelyek teljes elkeseredését tükrözik az élet, pontosabban: az Istentől elszakadt élet miatt. Gondolataiból értékes tanulságokat szűrhetünk le. Ugyan miért kellene nekünk is beleesnünk ugyanazokba a hibákba?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: