Tizenhárom évvel Izmael születése után Isten ismét megjelent Abrámnak, és kibővítette, megerősítette a pátriárkával korábban kötött szövetséget.

Hasonlítsuk össze az Abrámnak tett előző ígéreteket (1Móz 12:13, 7; 13:1516; 15:46, 13) azzal, amit ekkor mondott az Úr (1Móz 17:116). Mit tett hozzá Isten az eddigiekhez, és mit fejtett ki részletesen, amiről azelőtt nem esett szó?

_______________________________________________________________

Isten azt mondta Abrámnak (akinek a neve nem sokkal ezután Ábrahám, azaz sokaság atyja lesz), hogy legyen tökéletes. Emlékeztette a pátriárkát: a kegyelem és az irgalom egyáltalán nem azt jelenti, hogy feleslegessé válna a hűséges engedelmesség (Róm 5:20-6:2). Ezek után még részletesebben kifejtette, amit először csaknem 25 évvel korábban ígért Abrámnak, majd elrendelte az újszülött fiúgyermekek körülmetélését.

Hosszú évszázadokon át sok elképzelés alakult ki arról, hogy vajon miért is éppen ez a szertartás szolgált a szövetség jeléül. Ha az utódok születésére tett ismételt ígéretre gondolunk (1Móz 12:7; 13:1516; 15:3, 13, 18; 17:710), a körülmetélés nyilván a nemzetségi, születési kapcsolatot jelképezte, amit az Úr kiválasztott szövetséges népével szerzett, és amit hit által kellett megtartani (Róm 4:11-12). Isten azt akarta, hogy az igazság sok-sok nemzedéken át e nép által jusson el a világba, és a Messiásnak is közöttük kellett fellépnie. Minden bizonnyal a szív körülmetélését (5Móz 30:6; Róm 2:29) is jelképezte a szertartás. Ám Jézus eljövetele és azután, hogy az evangélium a pogányokhoz is eljutott, az Úr már nem tartott igényt a körülmetélés gyakorlatára (Gal 5:6).

Még ha nem is lett volna egészen világos eddig most teljesen egyértelművé vált: Száraj (Sára), az idős Sára által születik meg az ígéret gyermeke (1Móz 17:1519). Hitre volt Ábrahámnak szüksége eddig is, ekkor azonban még inkább!

Hasonlítsuk össze Róm 4:1625 és 1Móz 17:1519 verseit. Hogy fogadta Ábrahám a gyermek születésének hírét? Mit tanulhatunk az igékből a hit általi megigazulással kapcsolatban (vö. 1Móz 15:2; 16:4)? Mit tudhatunk meg Isten hűségéről? Miben reménykedhetünk még akkor is, ha nem mindig olyan rendületlen a hitünk, mint kellene?