Abrám

E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 11:2715:21

És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul (1Móz 15:6).

Keserű gondolattal fejeztük be az elmúlt heti tanulmányt: arról beszéltünk, amit Bábel tornya jelképezett, hogy a bűnbe süllyedt emberiség képtelen tanulni a múlt hibáiból.

Most nem ilyen szomorú témával foglalkozunk Sém leszármazottairól olvasunk, a családnak azzal az ágával, amelyikhez Ábrahám is tartozott. Pál szavaival élve a pátriárka mindnyájunknak atyánk (Róm 4:16). Ez azt jelenti, hogy atyja mindazoknak, akik hisznek Krisztusban, akiben az Ábrahámnak (akit először Abrámnak hívtak) adott ígéretek megvalósultak. Krisztus által most mindnyájan Ábrahám magva vagyunk és ígéret szerint örökösök (Gal 3:29), örökösei a mennyei Kánaánnak, ahol nem lesz és nem uralkodik többé sem gonoszság, sem bűn, sem halál.

Más szóval a bűneset, az özönvíz, Noé megrészegedése és a balsikerű Bábel tornyának eseményei után az Úr tisztán felcsillantja az emberiség reménységét. Ez az új fejezet Abrámmal kezdődik, aki bálványimádó családban és környezetben élt, mégis az igaz Istent imádta. Hűségéért olyan ígéreteket adott neki az Úr, amelyek rajta és családján túlmutatva az egész emberiségnek szólnak.

Ezen a héten térünk rá Abrám életének történetére, azzal kezdve, amikor először elhívta az Úr. Megnézzük, hogyan fogadta Isten hívását. Szó lesz emberi természetéről is, de Istennel való kapcsolata a legfontosabb. Abrám története jól példázza, hogy mit jelent, ha egy bűnös ember hit által él, igazul meg, és tetteivel is bemutatja hitét.


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: