1Móz 2:1014 földrajzi utalásaiból arra következtethetünk, hogy a könyv írója szemében Éden meghatározott földrajzi hely volt, nem csupán szimbólum vagy hasonlat. A 1114. versekben említett nevek közül több előfordul az özönvíz utáni időben is. Az özönvíz azonban gyökeresen megváltoztatta bolygónk felszínét, így lehetetlen azonosítani az özönvíz előtti földrajzi helyeket általunk ismert helyekkel, folyókkal.

Mi utal még a 817. versekben arra, hogy a kertbéli otthonban ideális körülmények uralkodtak? Gondoljunk arra, hogy milyen nagy figyelmet fordított Isten a környezetre, az ember fizikai, szellemi, esztétikai és erkölcsi igényeire.

______________________________________________________________________________________________________________________________

Még ma, a bűn hatezer éves pusztítása után is, itt-ott sejthető, milyen lehetett a természet világának eredeti szépsége. A nyomok Isten csodálatos teremtő hatalmáról árulkodnak (Jób 12:79; Róm 1:1920). Nehéz elképzelni, milyen volt valójában az Édenkert, milyen paradicsomi állapotok uralkodtak ott.

Ma kinek mi juttatja leginkább eszébe a paradicsomi állapotokat? Miért?

_____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Olvassuk el 1Móz 2:15 versét. Érdekes, Isten már a Paradicsomban megbízta Ádámot, hogy dolgozzon a kertben, pedig megvolt minden, amire csak szüksége lehetett. Ezek szerint az Úr a bűneset előtt is azt akarta, hogy az ember ne üldögéljen tétlenül, hanem dolgozzon. Ez is cáfolja tehát, hogy a munka rossz volna.

Távol kerültünk már az Édentől, mégis mivel tehetjük környezetünket édenibbé? Mi mindenen kellene változtatnunk?