A nagyfokú bírálgatás, boncolgatás, találgatás, újraértelmezés lerombolja a Bibliába, mint Isten kinyilatkoztatásába vetett hitet. Megakadályozza, hogy Isten Igéjének ereje irányítsa, felemelje és gazdagítsa az emberek életét. A spritualizmus arra tanítja az emberek tömegeit, hogy a vágy a legfontosabb törvény, a megengedés korlátlan szabadságot jelent, és az ember csupán önmagának tartozik számadással... Leginkább a fennkölt, tiszta, nemes élet erejére van szükségünk (Ellen G. White: Az apostolok története. 4. kiad. Budapest, 2001, Advent Kiadó. 311, 313. old. [az idézet a szerk. fordítása]).

Baljós, sötét éjszaka borul a keresztény világra. Az Isten törvényeitől való elhajlás bizonyítja, hogy mennyire valóságos ez a sűrű, sötét, áthatolhatatlannak tűnő éjszaka. Az emberek rendszereket állítanak fel, amelyekkel Isten igazságának az erejét akarják hatástalanítani. Saját parancsolataikat tanítják tantételek gyanánt, igazságként fogadnak el emberi kijelentéseket. Koholt elméleteket tárnak a nép elé, amelyek az evangéliumot elferdítik, a Szentírást helytelenül értelmezik. Az igazság fényét elhomályosítják, mint ahogy ez Krisztus napjaiban is történt. Emberek elméleteit és feltételezéseit részesítik előnyben a Seregek Urának, Istennek szavaival szemben. Az igazsággal szembeszegül a hamisság. Az úgynevezett magasabb kritika zászlaja alatt elferdítik, megosztják és eltorzítják Isten Igéjét. Jézust elismerik, de csak azért, hogy csókkal árulják el. A hitehagyás egészen az idők végéig ráborul a világra. Fertelmessége és mindent elsötétítő hatása megmutatkozik őrjítő, Babilonból vett italában (Ellen G. White: Bible Echo. 1897. febr. 1.).

BESZÉLGESSÜNK RÓLA!

1. Beszéljük meg az előbbi idézeteket. Társadalmunkban ma milyen hatások ássák leginkább alá a Szentírás tekintélyét? Hogyan védekezhetünk testületileg is az efféle nézetekkel szemben?

2. Beszélgessünk arról, hogy ki milyennek képzeli el Istent. Mit tanulhatunk egymástól?

3. Nézzük meg újból a szerdai rész végén feltett kérdést. Mit tanulhatunk egymás tapasztalataiból? Hogyan magyaráznánk el valakinek, aki nem hisz Istenben, mit értünk azalatt, hogy Isten közel van hozzánk?