RÓMA AZ ÚJSZÖVETSÉGBEN

Az eddigiekben egymást követő világbirodalmakkal foglalkoztunk Babilontól egészen Isten országáig. Megfigyeltük, hogy az öt megemlített birodalom közül négynek a neve is szerepel a próféciákban. Csak a pogány és a keresztény Rómának nem találtuk meg itt a nevét, pedig a legtöbb prófécia több időt szentel ezeknek a bemutatására, mint bármelyik másik birodalomra.

Az Ószövetség ugyan nem említi név szerint Rómát, viszont létezésének és hatalmának jelei mindenütt megfigyelhetőek az Újszövetségben. Az evangéliumok, az Apostolok cselekedetei és a levelek mind római környezetben születtek. Dániel név szerint megemlíti Babilont, Médo-Perzsiát, a Görög Birodalmat és Isten országát, az Újszövetség pedig nyíltan megnevezi Rómát, a Görög Birodalom után felemelkedő, majd Krisztus korában és utána is a világot uraló hatalmat.

Keressük ki a következő részeket: Mt 22:17; Lk 2:1; 3:1; Jn 11:48; ApCsel 25:21! Melyik birodalmat mutatják be uralkodó hatalomként?

Figyeljük meg Lk 2:1-ben, hogy a rendelet szerint „mind az egész föld" az öszszeírási kötelezettség alá tartozott. Csak egy világbirodalom rendelheti el az egész világon a népesség összeírását. Érdekes, hogy Dán 7:23-ban az áll: a negyedik állat „megeszi az egész földet", tehát a negyedik állat nyilvánvalóan hatalmas világbirodalom, olyan mint Róma.

Olvassuk el Mt 24:15 és Lk 21:20–21 verseit! Milyen eseményről szól itt Jézus?

Jeruzsálemnek a rómaiak által történt elpusztítására utalva Jézus kapcsolatba hozta a Római Birodalmat Dániel könyvével, tehát nem csak egyszerűen rámutat Rómára, hanem Dániel próféciájának keretébe utalja. Dániel könyvében háromszor fordul elő (Dán 9:27; 11:31; 12:11) a Jézus által is használt, és nyíltan Dániel próféciájára utaló „pusztító utálatosság" kifejezés, vagy annak valamilyen változata. Az Úr tehát rámutat: kapcsolat van Dániel próféciája és a Római Birodalom között, és ezzel még világosabban kifejezi, hogy valóban Róma az a nagyhatalom, ami Dániel 2., 7. és 8. fejezete szerint a Görög Birodalom után emelkedik fel, és egészen az utolsó időig fennmarad.

Dániel könyve nem nevezi meg Rómát, de az Újszövetség igen. Ha tehát a protestánsok gondolatát elfogadjuk, miszerint a Biblia önmagát magyarázza, azt láthatjuk, hogy a Biblia megnevezi a Dániel könyvében szereplő mind a négy birodalmat.

Nézzük meg újra, hogy mennyire világosak és félreérthetetlenek ezek a próféciák! Ugyan mivel könnyíthette volna még meg az Úr, hogy mindezt el tudjuk hinni?! Mégis olyan gyakran küszködünk a hittel! Mi lehet az oka ennek? Mit tehetnénk nap mint nap azért, hogy a kétség ne férkőzhessen hozzánk?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
2006. 3. negyedév

AZ EVANGÉLIUM, 1844 ÉS AZ ÍTÉLET

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: