Olvassuk el Dán 9:27-et! Kétszer is szót ejt a „hét"-ről, de melyik hétre utal?

Megállapítottuk tehát, hogy a prófécia Jézusra vonatkozik, és a 69. héttel jutottunk el a keresztségéig, ami Kr. u. 27-ben volt. A 26. versben közvetlen utalást találtunk értünk vállalt halálára. Éppen ez volt földi életének a célja (Mk 10:45; Jn 3:14). A 70 hétre vonatkozó próféciából már csak az utolsó, a 70. hét, azaz az utolsó hét év maradt.

Mi történt az utolsó hét felén? Milyen időtartamról van itt szó?

A 26. versben közvetlenül szó esett Jézus haláláról, a 27. vers azonban azzal összefüggésben említi, amit ezzel Jézus elvégzett: véget vetett a földi áldozati rendszernek, legalábbis olyan tekintetben, hogy attól kezdve már nincs többé értelme (persze helyenként még ma is mutatnak be áldozatot). Ez Mk15:34–39-ben is egészen világosan látszik, abban is, ahogy a templom kárpitja kettészakadt, jelezve a Krisztus munkájának törvényes jelképéül adatott földi szentélyszolgálat végét. Végül bemutatták az igazi áldozatot, a régi rend valami újnak, valami jobbnak adott helyet. Mindazt, ami a régi rendszerhez tartozott – az áldozatot, a papságot és a szentélyt – felváltotta valami más (lásd: Zsid 9:1–15).

Ez történt „a hét felén". Ez három és fél évet jelent (a 7 felét). Ha számba vesszük János evangéliumában a páska ünnepeket, láthatjuk, hogy három és fél évvel később, azaz Kr. u. 31. tavaszán feszítették keresztre Jézust. A táblázatunk tehát így néz ki:

70 hét (490 év)

Kr. e. 457. Kr. u. 27. Kr. u. 31.

I____________________________________________I________I_________I

69. hét 70. hét

Rendelet Jeruzsálem Jézus Krisztus

Jeruzsálem keresztsége halála

újjáépítéséről

483 év

Hihetetlen erővel hirdeti ez prófécia, hogy Jézus a Messiás! Fordítsunk elegendő időt arra, hogy igazán megértsük a tanítását. Hogyan jelenik meg ebben a lenyűgöző próféciában Isten irántunk való szeretete? Hogyan erősíti a hitünket?