„És bizonyságot tőn János, mondván: Láttam a Lelket leszállani az égből, mint egy galambot; és megnyugovék őrajta" (Jn 1:32).

„Az Úr megígérte, hogy jelet ad Jánosnak, amelyből megtudhatja, ki a Messiás. Amikor pedig Jézus felemelkedett a vízből, Isten megadta a megígért jelet. János látta, amint megnyílt a menny, és Isten Lelke mint aranyló galamb lebegett Krisztus feje felett" (Ellen G. White megjegyzései, The SDA Bible Commentary, 5. köt. 1078. old.).

Milyen tulajdonságok jutnak eszünkbe, ha a galambra gondolunk? Miért ezt a madarat használja a Biblia a Szentlélek jelképeként, és miért nem pl. a varjút, a keselyűt vagy a héját? Lásd: Mt 10:16.

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

A Mt 10:16-ban szelídnek fordított szót pontosabban úgy is fordíthatnánk, hogy elegyítetlen, tiszta, amibe nem keveredett semmi rossz. Valóban találó jelző ez Jézusra, és egyben arra is utal, hogy mit végezhet el a Lélek a hívők életében.

Olvassuk el Ef 5:9—10; 2Thessz 2:13 és 1Pt 1:22 verseit! Mit akar az Úr közölni ezekkel a szövegekkel?

_______________________________________________________________

_______________________________________________________________

A Biblia teljesen egyértelműen kifejti, milyen életet éljenek az Úr követői. Ám az is világos, hogy csak úgy válhatunk olyanná, amilyennek Isten akar látni, ha felülről jövő erő munkálkodik a szívünkben. Isten szemében már túl messzire mentünk ahhoz, hogy önmagunktól, saját erőnkből helyrehozhassuk az életünket. Kizárólag csak a Szentlélek megtisztító, újjáteremtő és megszentelő hatalma tehet képessé arra, hogy Jézus jellemének tisztaságát tükrözzük. Ez a célja Krisztus minden követőjének!

Életünk mely területén a legszükségesebb a reformáció? Hogyan működhetünk együtt a Szentlélekkel a gyakorlatban, hogy előidézhesse a kellő változást?