BARÁTSÁG

Hasonlítsuk össze a Szentírásnak a vendégszeretetre vonatkozó tanítását azzal, ami különböző bibliai családoknál megtörtént! Ésa 58:6–7, 10–12; Róm 12:13; 1Pt 4:9

* Ábrahám és Sára (1Móz 18:1–8)

_______________________________________________________________

* Rebeka és a családja (1Móz 24:15–20, 31–33)

_______________________________________________________________

* Zákeus (Lk 19:1–9)

_______________________________________________________________

A vendégszeretet azt jelenti, hogy megadjuk a másik embernek azt, amire a legnagyobb szüksége van: ételt, társaságot, a pihenés lehetőségét. Az önfeláldozó szeretet kézzelfogható bizonyítéka a vendégszeretet. Jézus teológiai jelentőséget adott ennek, amikor azt tanította, hogy az éhezők táplálásával, a szomjazók megitatásával lényegében neki szolgál az ember (Mt 25:34–40). Otthonunkat Isten szolgálatába állítani több mindent jelenthet: a szomszédaink vendégül látásától egészen addig, hogy befogadjuk lakásunkba azt, akit kegyetlenül bántalmaznak. Néha egyszerűen barátságos viselkedést jelent vagy azt, hogy imádkozunk valakiért, bibliaórát tartunk. Az igazi vendégszeretet azoknak a szívéből fakad, akik érezték Isten szeretetét, ezért a bennük feltörő szeretetet szóval és tettel is ki akarják fejezni.

Sokan arra hivatkoznak, hogy nincs meg a lehetőségük, idejük és/vagy az erejük a vendégfogadáshoz. Mások úgy érzik, hogy nem elég ügyesek, gyakorlottak, magabiztosak ahhoz, hogy ismeretlen területre merészkedve megpróbálják felvenni a kapcsolatot a hívők körein kívül állókkal. Azután vannak olyanok is, akik nem akarják bonyolítani az életüket azzal, hogy másokkal is felveszik a kapcsolatot. Sokan összekeverik a vendégszeretetet a szórakoztatással.

Mennyiben tükrözi családi életünk lelkiállapotunkat?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: