Pál idejében a Római Birodalomban több millió rabszolga élt. A legtöbb rabszolgával úgy bántak, mint az igavonó állattal. Még Arisztotelész is azt tanította, hogy a rabszolgák csupán beszélő szerszámok. Pál minden bizonnyal vérlázítónak érezhette annak még a gondolatát is, hogy az egyik ember birtokolhatja a másikat, akár a legcsekélyebb mértékben sem törődve annak Istentől kapott jogaival és emberi méltóságával. Pál azt tanácsolta az efézusi rabszolgáknak, hogy engedelmeskedjenek uruknak, és dolgozzanak úgy, mintha Krisztusnak szolgálnának (Ef 6:5). A jó szívvel, alaposan végzett szolgálat „az Úrnak… és nem embereknek", nem marad jutalom nélkül (7–8. vers). Pál világosan látta, hogy noha a rabszolgák nem változtathattak helyzetükön, mégis felül tudnak emelkedni problémáikon. – Ugyan most még nem pusztíthatjuk el a gonoszságot, de semmiképp sem engedhetjük, hogy a gonoszság pusztítson el minket!

A Biblia nem ítéli el nyíltan a rabszolgaságot, a következő szövegekből mégis kitűnik a mögötte meghúzódó elvek kárhoztatása. Figyeljük meg, hogyan! Mt 22:39; Mk 10:44; Lk 6:31; Róm 12:10; Fil 2:3; 1Jn 4:11

Az uraknak szóló tanács is igen találó. Pál arra emlékezteti az urakat, hogy nekik is van Uruk a mennyben, akitől kegyelmet és bűnbocsánatot nyernek. Ezért kéri a rabszolgatartókat, hogy ne fenyegetőzzenek, hanem legyenek kedvesek szolgáikkal (Ef 6:9).

Vajon miért nem tett Pál még többet? „Nem az apostol feladata volt, hogy önkényesen megdöntse, vagy hirtelen megváltoztassa a társadalmi rendet. Ilyen kísérlettel csak az evangélium sikerét akadályozta volna. Ellenben oly elveket tanított, amelyek alapjaiban támadták a rabszolgaságot, és amelyek megvalósítása az egész rendszert bizonyára aláássa" – (Ellen G. White: Az apostolok története, 302. old.).

Pál szolgálata valóban gyümölcsöt termett, és igen sok rabszolgatartó – szolgáival együtt – őszintén megtért keresztény lett, mint pl. Filemon is. Pál visszaküldte hozzá Onésimust, a szökött rabszolgát, és arra kérte, hogy ne úgy bánjon vele, mint szolgával, hanem mint szeretett atyafival (Filem 16).

Milyen tanácsot találhatunk Pál szavaiban, ami segítségünkre lehet a helyzetünktől függően akár a főnökünkkel, akár a beosztottainkkal, esetleg mindkét csoporttal való kapcsolatunkban?