Pál rávilágított: fontos, hogy a keresztény élete különbözzön a világétól. Szeretetben kell járnunk. Bármit is teszünk, gondoljunk az eljövendő ítéletre. Vigyázzunk, hogy a világosságban járjunk. Ehhez fűzött hozzá az apostol még valamit: bölcsen kell élnünk.

A Bibliában sokat olvashatunk a bölcsességről. A következő versekben milyen bölcsességről hallhatunk? 1Kor 1:20–21; 3:19; 2Kor 1:12 Milyen példákat sorolhatunk fel az ilyen bölcsességre?

Az ilyen bölcsességgel ellentétben Pál megemlített egy másfajta bölcsességet is. Amint már korábban is láttuk, ez a tudás nem csak elméleti, csupán a tények ismerete, bármennyire hasznosak és jók is ezek. Az apostol a tudást cselekedeteinkkel hozza összefüggésbe. A bölcs helyesen jár el, a tudatlan pedig balgán, függetlenül attól, hogy mennyi elméleti tudással rendelkezik.

Hogyan határozta meg Pál Ef 5:17-ben az esztelenség jelentését? Segítségünkre lehetnek a válaszadásban a következő versek: Zsolt 111:10; Péld 1:7; Ésa 33:6.

A világ csakis Isten miatt létezik. Isten akarata által jött létre minden. Nem csoda tehát, hogy a tudás Isten akaratának ismerete – már amennyire felfoghatjuk azt. Természetesen nagyon sok mindent nem tudhatunk sem Istenről, sem akaratáról, azt azonban tudhatjuk, hogy megkívánja: az életünk legyen tiszta, szent, olyan, ami az Ő szeretetét és jellemét tükrözi. Ez az igazi bölcsesség. Ilyen alapon lehetséges, hogy a világon a legértelmesebb emberek között is vannak, akik a legnagyobb tudatlanságban és sötétségben élnek.

Ef 5:15-ben az apostol arra figyelmeztet, hogy okkal járjunk, „nem mint bolondok", hanem mint bölcsek. Mit tegyünk a hétköznapi életünkben, hogy ne balgán éljük az életünket?