E HETI TANULMÁNYUNK: Jn 14:1–3; ApCsel 1:9–11; Mt 24:23–51; 7:21–29; Fil 2:9–11; Jel 20:7–9

„És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé vala egy fehér ló, és aki azon ül vala, hivatik vala Hívnek és Igaznak, és igazságosan ítél és hadakozik… És az ő ruháján és tomporán oda vala írva az ő neve: királyoknak Királya, és uraknak Ura" (Jel 19:11, 16).

KULCSGONDOLAT: Urunk és Megváltónk, Jézus Krisztus eljön újra dicsőségben, összegyűjteni minden korból a megváltottakat, hogy örökkévaló országába vigye őket. Örömmel várják visszatérését, akik elfogadták Megváltójuknak és Uruknak.

JÉZUS MINDEN ÍGÉRETE KÖZÜL a legnagyszerűbb, hogy visszatér, és elvisz a bűntől beteg földről. Az a boldog reménységünk, hogy Urunk, Jézus Krisztus újra eljön. Mint Megváltónk, megbékéltette a földet a mennyel, és ezzel előkészítette jövetelének nagy és dicsőséges napját. Mint királyok Királya és uraknak Ura, örökre megpecsételi ezt a megbékélést azon a napon. Ez a reménysége azoknak, akik elismerték Krisztust Uruknak. A második eljövetel azonban szomorú és félelmetes esemény lesz mindazoknak, akik nem fogadták el Jézust életük Urának.

Miért ne szentelnénk hát magunkat teljesen Urunknak, aki a Golgotán mindent feláldozott értünk? „Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó, mint a kristály, s az Isten és a Bárány trónusából ered. A város főútjának közepén, a folyó két ága között van az élet fája, amely tizenkétszer hoz termést, minden egyes hónapban megadja termését, és a fa levelei a népek gyógyítására szolgálnak. Nem lesz többé átok a városon, hanem az Isten és a Bárány trónusa lesz benne: szolgái imádják őt, és látni fogják az ő arcát, és az ő neve lesz a homlokukon. Éjszaka sem lesz többé, és nem lesz szükségük lámpásra, sem napvilágra, mert az Úr Isten fénylik fölöttük, és uralkodnak örökkön-örökké" (Jel 22:1–5). „Ámen, bizony jövel Uram Jézus!"