Az utolsó út

„Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért" (Mk 10:45).

JERUZSÁLEM FELÉ. Az előző néhány fejezetben azt olvastuk, hogy Jézus hosszú utazásra indult. Márk itt arról beszél, hogy miért is ment a Mester Galileától dél felé. „Útban valának pedig Jeruzsálembe menve fel; és előttök megy vala Jézus, ők pedig álmélkodának, és követvén őt, félnek vala" (Mk 10:32).

Drámai jelenet: Jézus halad elöl, tanítványai egy lépéssel mögötte, azon gondolkodva, mi történik majd, mögöttük pedig mások, szintén nyugtalanul. Az utolsó, mindent eldöntő események kezdetén voltak.

Ezzel mi is elérkeztünk Jézus földi életének utolsó hét napjához. A többi evangélium írójához hasonlóan Márk is jóval nagyobb részt szánt ennek a rövid időszaknak a leírására, mint a többi eseményre: a 6. fejezettől egészen a 16. fejezetig. Máté evangéliumának 7–28. fejezeteiben, Lukács a 6–24. fejezetekben, János pedig a 10–21. fejezetekben írja le ezt a történet. A következtetés egyértelmű: fontos volt Jézus életének minden eseménye, fontosak tanításai is, ám halála és feltámadás a legfontosabb.

A HÉT FŐBB KÉRDÉSEI: Miért van az, hogy időnként olyan dolgokért imádkozunk, amiért nem kellene? Mit jelent világosságban és nem a sötétségben élni? Miért tisztította meg Jézus másodszor is a templomot? Miért átkozta meg a fügefát?


Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!
2005. 2. negyedév

Jézus – Márk szemével

Feliratkozás

Ha szeretnéd a Bibliatanulmányokkal kapcsolatos beszélgetéseket heti rendszerességgel videó e-mail formájában megkapni, akkor iratkozz fel az alábbi űrlap segítségével!

Név:
E-mail cím: