Hasonlítsd össze a többi evangélium leírásával azt, amit Márk evangélista Keresztelő János szolgálatáról írt (Mt 3; Mk 1:4–11; Lk 3:1–22; Jn 1:6–8, 19–35)! Milyen párhuzamokat és milyen különbségeket láthatunk? Miért hasznos ugyanarról az eseményről több beszámolót, eltérő nézőpontokat megismerni? Jogos elvárás lenne, hogy minden ponton megegyezzenek? Ha nem, miért nem?
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
A négy evangélium közül Márk számol be a legtömörebben Keresztelő Jánosról. Márk Jézusra, Isten Fiára összpontosít, ezért csak röviden szól az útkészítőről. Jánosnak kettős szerepe van a történetben: ő a Messiás előfutára, és ő keresztelte meg Jézust. Mátéval és Jánossal ellentétben Márk hallgat Keresztelő János születésének körülményeiről. Mk 1:9–13 rövid leírásán kívül az evangélista csak egyszer utal Keresztelő Jánosra, amikor Jézus galileai szolgálatáról szóló beszámolója közben megemlíti halálhírét (Mk 6:14–29).
Olvasd el Mk 1:10–11 verseit! Hogyan kapcsolódik ez az esemény Márk Jézusról szóló beszámolójának kezdő sorához? Mi az a döntő fontosságú tény, amit itt kihangsúlyoz az evangélista?
A galamb képében alászálló Szentlélek és a mennyből hallatszó hang által a Szentháromság azt bizonyította a világnak, hogy a názáreti Jézus nem csak ember. Valóban emberként élt, de ennél sokkal több: Isten Fia, valóban Isten! Isteni ihletésre Márk kiemeli ezt a tényt, a keresztény hit egyik legfőbb alappillérét.
Tegyük fel, valaki Jézust pusztán nagyszerű embernek tartja, és nem tudja elfogadni, hogy Ő az Isten Fia. Hogyan hat ez hitére, tetteire és egész keresztényi életére? Mi történik akkor, ha valaki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?
Ehhez a tanulmányhoz nem található hanganyag!